2014. május 18., vasárnap

Önmegvalósítás anyaként 1.

Arra voltam kíváncsi, hogy édesanyaként hogyan találjuk meg újra önmagunkat, hogy az a bizonyos főzők-mosok-takarítok-gyereket nevelek-dolgozok mókuskerék ne nyeljen el minket.  Esetleg milyen motivációt jelent a gyermek. Van e lehetősége egy anyának az érvényesüléshez különböző ágazatokban. 

Új sorozatunk első alanya egy 3 gyermekes édesanya.

E-mailben tettem fel néhány kérdést, most megosztom veletek a válaszokat :)

Én: Hogy hívnak és hány éves vagy?

K: Szabó-ZsidaiKrisztina vagyok, 35 éves múltam.

Én: Mennyi idősek gyermekeid?

K: Zsombor 8 éves, Zétény 6, Zoárd pedig 4 múlt.

Én: Mivel foglalkozol a mindennapokban?


K: A kézimunka egyik formáját, a kötés-horgolást űzöm napi szinten. Egyelőre még csak hobbi, barátok megkeresésének teszek eleget, viszont szeretném a nem túl távoli jövőben "intézményesített" formába terelgetni a dolgot. Van egy blogom, ami sajnos idő hiányában nem frissül elég régóta, de tervezem egy facebook-oldal létrehozását, ami kiváltaná, vagy kiegészítené a blogot. Talán inspirál abban, hogy a blog is újra életre keljen. A blog a http://www.anittikhorgol.blogspot.hu/ oldalon érhető el.




Én: Miért éppen ezt választottad? Mi inspirált?
 

K: Amikor a legkisebb kisfiam 8-9 hónapos volt (2010 telén), kellett valami, ami kizökkent a napi mókuskerékből. Az egyik kisebb áruházláncban éppen akkor voltak akcióban fonalak, kötő- horgolótű és kézimunka-könyvek. Kíváncsi voltam, meg tudom-e tanulni a horgolást, illetve emlékszem-e még a kötés alapjaira, amit kislányként az iskolában sajátítottam el még alsó tagozatban. 
Az alkotást, a kezem között kibontakozó formákat, alakzatokat, ruhadarabokat szeretem ebben a legjobban. Hogy néhány óra, nap leforgása alatt egyedit készíthetek, szívből, szeretettel. Szeretem, hogy viselik az általam készített darabokat, a kisgyerekek csillogó szemét, amikor kézbe veszik a kedvenc mesehősükkel díszített sapkát, vagy a játékot.

Én: Hogyan tudsz időt szakítani a rengeted teendőre? 

K: Szerencsére a családom nagyon megértő. A fiúk élvezik, ha alkotok, ők is "benyújtják az igényt", játékokat, bármit elkészítek nekik is, természetesen. :) Sokszor csak éjjel tudok időt szakítani az alkotásra.


Én: Mire vagy a legbüszkébb és hova szeretnél még fejlődni? Mik a jövőbeni terveid? 
K: A legbüszkébb arra vagyok, hogy sikerült önmagamnak is bebizonyítani, hogy 3 gyerek után is képes vagyok új dolgokat megtanulni, azt magas szintre fejlesztve űzni. Természetesen sok van még hátra, technikák, trükkök, amik arra várnak, hogy elsajátítsam őket. Az lendít tovább, hogy mindennap találok újabb és újabb "muszájmeghorgolnom-kötnöm" darabokat. :) Szívesen átadom bárkinek, amit eddig megtanultam. ;)
Köszönöm a megtiszteltetést, hogy első lehetek ebben a sorozatban! :) Annyi pozitív élmény ér ezekben a napokban, hogy hihetetlen. És még ez is!

Köszönöm a lehetőséget! :)

 
Nagyon örülök, hogy válaszoltál kérdéseimre. Elárulom,  a fotós kellékeim közül Kriszta készítette a manósapikat, macis-szettet, nyuszis sapit, és egy pici sapit babafotózásaimhoz! :)
Kaptam már tőle horgolt sálat is, amit mindig hordok, ha hűvösebb az idő. Szóval csak ajánlani tudom Kriszta munkáit! ;) 
Köszönöm!


2 megjegyzés: